Igaz egy kicsit késve, de néhány hete megnyílt közép-Európa legnagyobb bevásárlóközpontja Budapesten, az Arena Plaza. Volt ez jó pár éve. Elkékeztek még rá? Felidézem!
Káosz, szanaszét heverő kábelkötegek, kalapáló munkások és tanácstalan vásárlók. Ez volt a fő jellemzője az első napnak. A kétezer négyzetméteres óriás pláza három órás késéssel tárta ki kapuit. Ezzel nem kis bosszankodást okozva a reggel óta oda kint toporgok körében. Az élelmesebbek az alaksori garázson keresztül belopóztak, őket hangos bemondón próbálták távozásra bírni. A tömeg nagyon csalódott volt azért, hogy ilyen hidegben oda rángatták őket. Aztán meg az utolsó pillanatban közölték velük, hogy várjanak még három órát. Sokan méltatlankodtak. A javarészt nyugdíjasokból álló, korán kelő közönség felhördült. „ Micsoda szemétség, hogy a vezetők közül senki sem jön ide bocsánatot kérni!” Háborogtak, de nem jutottak be. Telt-múlt az idő, és a tömeg egyre csak gyűlt. Aztán teljesült az óhajuk, kitárultak az ajtók és bemehettek. Az emberek úgy rohantak be a plázába, minta egy halálos veszedelem elől menekültek volna odakintről. A vásárlók szinte egymást taposva rohantak, hogy jusson nekik az akciósnál-akciósabb termékekből. A plazmatévékből és más elektronikai cikkekből. Az Arena Plaza nevéhez méltóan, (az aréna szó eredeti jelentése küzdőtér), nevéhez méltóan egy perc alatt igazi küzdőtérré változott.
Ez a példa is mutatja, hogy bár már a ’90-es évek közepe óta vannak hazánkban ilyen és ehhez hasonló bevásárlóközpontok, még mindig nem múlt el a plázaláz. Sőt egyre többen járnak ezekre a helyekre, a kis nyugdíjastól az egyetemistáig. Természetesen rengetegen vannak azok, akik vásárlás céljából látogatják a bevásárlóközpontokat. Nagyon sokan vannak olyanok is azonban akik, azért járnak oda, mert trendi. Megmutathassák másoknak és dicsekedhessenek, hogy ők a plázában sophingoltak. Rengeteg olyan kifent-kikent, műkörmös, magas sarkú cipős lánnyal, úgy nevezett plázacicával is találkozhatunk, akik egész nap az üzletek között flangálnak céltalanul. A fiatalok és gyerekek között is igen népszerűek ezek a központok. Itt együtt lógnak, ha megéheznek, a gyorséttermekben esznek, és még a moziba is bemennek, hogy elüssék valahogyan az időt. Ezek azok, akik az iskola helyet inkább plázáznak. Az alsóbb néposztályból származok is megfordulnak ezeken a helyeken. Legtöbbjük azért, ugrik be egy kicsit, hogy néhány órára elfeledjék bajaikat és problémáikat. Itt testileg-lelkileg felmelegedhetnek, és ha csak rövid időre is, de láthatják az üzletek, az éttermek és a multiplexek csillogó-villogó világát. Ezzel becsapva magukat és a társadalmat is, ez egyfajta önámítás.
A plázákkal építészeti szempontból is vannak problémák. Magyarországon ugyanis ezeket a betonmonstrumokat a város szívébe építik. Így rontják a városképet, valamint tönkre teszik az ott lévő kis üzleteket. Éppen ezért Európában az ilyen üzletközpontokat a belvárostól távol építik meg általában. – Talán itthon is követhetnénk ezt a példát?
Ugyanakkor ezeknek a bevásárlóközpontoknak vannak előnyeik is. Gondoltatok ezekre úgy, mint akadálymenetes helyek? Talán csak kevesen? Pedig, ha végiggondoljuk egy pláza valóban akadálymentes. Van benne lift, akadálymentes WC. A benne lévő összes üzlet könnyen megközelíthető, egyik ajtónál sincs küszöb. Az összes pláza tágas, így egy elektromos kerekesszékkel is könnyen lehet benne ide-oda menni. Tehát a fizikai akadálymentesítés szempontjából biztosan elsőosztályú. Emellett több hazai pláza valamilyen közeledési csomópont közelében van, és ha még szerencsésebbek vagyunk, akkor biztosan valamilyen akadálynetes járművel is meg lehet közelíteni, pi.: az alacsonypadlós busszal, vagy a combino villamossal.
Érdekesség még az is, hogy Magyarország Egyetemes Tervezés Központja, vagyis az ETIKK szintén egy ilyen bevásárlóközpontban, a Lurdy Házban található. Az egyetemes tervezés az a tervezési mód, amely az emberi különbözőségekből indul ki. Az utólagos akadálymentesítés helyett az akadályok megelőzésére fekteti a hangsúlyt.
Természetesen vannak a plázáknak további előnyei is, hiszen egy kulturált környezetben, ráadásul mindent egy helyen meg lehet vásárolni. Emellett több szórakozási lehetőséget is biztosítanak, lehet bennük mozizni és sportolni (korcsolyázni, bowlingozni). Ezen kívül sok ember számára a találkahely szerepét is betölti, mivel sokan itt találkoznak barátaikkal, ismerőseikkel. A nyitva tartásuk is kedvező, mert az emberek szabadidejéhez alkalmazkodik.
Vannak azonban olyanok, akik ritkán szoktak ezekbe az üzletközpontokba járni. Nem vonzza őket a plázák világa. Számukra sokkal érdekesebbek a kis üzletek. Ezeket barátságosabbnak és bensőségesebbnek találják. Nyugodtan válogathatnak a portékák közt. A kereskedő mindent megtesz a vevőért és mindenben segít. Így az egész vásárlásnak egy igaz hangulata, varázsa van, amit sem más nem pótolhat.
A plázáknak vannak előnyei és hátrányai is. Ma már azonban szükség van rájuk, hiszen az emberek hozzászoktak és igénylik ezeket a helyeket. Az itt a kérdés, hogy sophingolni vagy vásárolni akarunk-e? Te melyiket választd?
Fotók forrása: https://www.wikipedia.org/ www.funzine.hu
